A nyelvlökéses nyelésrõl
A nyelv helytelen mûködésének következtében nem csak a beszéd érthetõsége sérül, hanem a fogak egymáshoz való viszonyában is torzulás jelentkezik. Ez kiterjedhet a fogív nagyobb szakaszaira s ennek következtében nem csak esztétikai hanem súlyos mûködésbeli zavar, (rágási, nyelési és légúti) rendellenességek alakulnak ki és sajnálatos módon nem átmenetileg, hanem krónikusan a késõbbiekben is problémákat okozva.
Az sem elhanyagolható, hogy a nyelv viszonylag fiatalon képes kilazítani a fogakat, melyeket ezáltal lényegesen hamarabb veszítik el a kóros nyelvmûködésûek, amit ép fogak lecsiszolásával, híd beépítésével kipótolnak ugyan, de ez is csak átmeneti állapot, mert ezek a szerkezetek sem tudnak ellenállni a nyelv folyamatos erõhatásainak. Aztán jön a fogsor - vagy részleges vagy teljes - de hiába, mert bizony a nyelv lökõmozgásai következtében (még a legjobban felfekvõ fogsor is) nemcsak beszéd közben esik ki, hanem bizony beleesik a levesbe.
Ez így viccesnek tûnik, de mindnyájan tudjuk, hogy nem az ha belegondolunk, hogy rajtunk múlik, hogy mikor és kitõl kérünk segítséget ahhoz, hogy ez a kóros folyamat egyrészt ki se alakuljon, de ha már kialakult akkor milyen hamar szüntetjük meg a kóros nyelvmûködést.
A nyelv akkor mûködik helyesen ha a felsõ fogsor mögötti hullámos (recés) részrõl indul – ott támaszkodik – és hullámmozgással végzi a nyeléshez szükséges izommunkát.

Ha kóros a mûködése akkor a szájüreg egyéb területérõl „rúgja el magát” és mint a bokszoló „ütés szerûen” rontja, rongálja a környezõ képleteket. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyelv az egyik legizmosabb szervünk amivel nyeléskor 3-5 kilogramm erõvel hat a környezetére, bizony megértjük, hogy miért képes még a fogakat is kimozdítani a helyükrõl.
A helyes nyelés kialakulásában ÓRIÁSI SZEREPE VAN az anyamellrõl való táplálásnak, hiszen a nyelv helyes mûködése, csak helyes használat közben alakulhat ki. A cumisüvegbõl történõ táplálásnál a levegõvétellel egy idõben nyel a kisgyermek, míg az anyamellrõl való tápláláskor az orrán keresztül lélegzik, s így az orrjáratok és orrüregek is nagyszerûen „beüzemelõdnek”.
Meg kell említeni az elégséges rágás hiányában elõforduló „lusta, ügyetlen” nyelv nagyon gyakori elõfordulását, amit még tovább rontanak az ujjszopások és cumival bénultságra kényszerített rossz szokások.
Azt is kevesen tudják, hogy a nyelvünkkel egy milliméter távolságot meg tudunk különböztetni, az ujjainkkal csak két milliméter az érzékelési különbség. Tehát: A nyelvünknek nagyon finom precíziós tevékenység ellátása a feladata, és ezt folyamatosan kell tanulnia már a születés pillanatától – gondoljunk a szopóreflexek fontosságára, melyben a nyelv már aktív munkát végez.